Lakossági ügyfelek
Vállalkozások

Vannak pozitív hozadékai is a világ lelassulásnak

Kevés szektor volt képes úgy tartani magát a járványhelyzet és a gazdasági visszaesés ideje alatt, mint az ellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú szállítmányozási piac. A kamionok fuvarterében utazó küldemények zökkenőmentes és határidőre történő célba juttatásának érdekében váltásban dolgozó kollégák szervezték a munkát. Az ügyfelek kezdeti, később elillanó türelme azonban újabb kihívás elé állította a szállítmányozó cégeket. Bepillantás a logisztikai piac kulisszái mögé.

Folytatódik a Sberbank piaci körképes sorozata, amelyben különféle szektorokban működő, sikeres vállalkozók, ügyfelek mesélnek tapasztalataikról és adnak tanácsot cégvezetőknek, magánszemélyeknek.

Magyarországon indította első leányvállalatát az egykori császári beszállító

Szájhagyomány és ajánlások útján bővül leginkább a jelenleg mintegy 400 megbízóval rendelkező fuvarszervező és szállítmányozó vállalat, az Englmayer Hungária Kft. ügyfeleinek száma. A több, mint 160 éves múltra visszatekintő osztrák tulajdonú cég, amely egykor császári beszállító volt, 1994 óta működteti sikeresen Magyarországon a mára már 4,2 milliárd forintos forgalmú, 55 fős leányvállalatát. Magyarország uniós csatlakozását követően a tevékenységük fókusza a vámügyintézési tevékenységről a szállítmányozásra helyeződött át, melyet jelenleg 7.000 négyzetméteres raktárukból bonyolítanak. Saját tehergépjármű-parkkal nem rendelkeznek, így az elsősorban Közép- és Dél-kelet Európába irányuló szállítmányokkal alvállalkozó fuvarozóknak adnak munkát. Noha a hazai logisztikai piacon nincsenek a top 100-ban, rendszeres járataikkal versenyképes szereplők a régióban. A cég magyarországi vezetői, Eitererné Géczy Beatrix és Balázs Róbert az ügyfelek igényeire szabott egyedi szolgáltatásaikra a legbüszkébbek.


                                                                                                                           

A szállítmányozás egyike volt azon szektoroknak, amely nem állt le a járvány alatt sem. Hogyan érintette Önöket ez a rendkívüli év?

Balázs Róbert: Kettős érzéseim vannak az elmúlt hónapokat illetően.

Egyrészt a szállítmányozás volt valóban az egyetlen iparág, amit az ellátás és a gyártás biztonsága érdekében nem korlátoztak a közúti közlekedésben. Azonban az újra bevezetett határellenőrzések miatt minden folyamat lelassult, az áruk érkezése kiszámíthatatlanná vált. A volumen csökkent, valamint a nemzetközi indítások száma a korábbi ötről heti két alkalomra esett vissza. A küldemény darabszám áprilisban megközelítőleg 25% -kal csökkent. További negatív tendencia volt a fizetési morálnak a likviditási helyzet romlásából fakadó gyengülése, sokan késedelembe estek a fuvardíjak kiegyenlítésével.

Másrészt viszont a volumenek csökkenése okán a korábban rész- és komplett rakományként továbbított küldemények átterelődtek a gyűjtő fuvarozás irányába, ami nekünk, mint fuvarszervező cégnek több munkát generált. A belföldi forgalomnövekedés ellensúlyozta az export-importból fakadó kiesést is. Új igények is megjelentek, például a kereskedők leállították a személyes árukiszolgálást, inkább kiszállíttatták a terméket.

 

Milyen reakciót igényelt ez a vállalattól, főleg úgy, hogy a koronavírus miatt a saját munkavállalókat is védeni kellett?

Eitererné Géczy Beatrix: Kemény munkaszervezési intézkedéseket kellett meghozni.

Főleg az elején, amikor még nem tudtuk, hogy mire számíthatunk. Bár a megbízások mennyisége önmagában nem indokolta volna, a munkatársakat rögtön két csoportra osztottuk, a két csoport tagjai elővigyázatossági okok miatt nem találkozhattak egymással. Ezt a fél üzemben gyakorolt heti váltást tartottuk fenn az első időszakban, ami nagy munkaterhet rótt a kollégákra.

Emellett amit lehetett, otthoni munkavégzés útján oldottunk meg. Július elején tértünk vissza a teljes üzemre, azóta eleinte csak rövidített, majd jelenleg már teljes munkaidőben dolgozunk. Sokat számított a helyzet átvészelésében az a családias légkör, amit a cégcsoportunk egyre bővülő nemzetközi jelenléte és működése ellenére is sikerült megőrizni az évek során. Az összetartás tükröződik az irányítási módszerekben, a cégvezetők és a munkatársak hozzáállásában is.

 

Hogyan lettek úrrá a válságon, mi volt végül a mesterterv?

B. Róbert: Elkezdtük figyelni a konkurenciát. Szondáztuk a lépéseiket, néztük, hogy milyen intézkedéseket vezettek be. Megpróbáltuk leszűrni, mi a leghasznosabb, mi az, ami bevált. A „best practice”-t aztán adaptáltuk, még az anyavállalatnak is tudtunk a cégcsoporton belül jól realizálható ötletekkel, tanácsokkal szolgálni.

Ezt a tanácsot adná a versenytársainak is hasonló esetben?

B. Róbert: Igen, szondázni kell a piacot a legjobb megoldásokért és gyorsan alkalmazni is kell azokat. Ezt kiegészíteném azzal, hogy rendkívül fontos a munkatársak megfelelő tájékoztatása is. Hogy ne csak utasítások legyenek, hanem magyarázzuk is meg számukra, mi, miért történik.

E.G. Beatrix: Nagyon sokat jelentett, hogy sikerült a munkatársakat a cégvezetés oldalára állítani. Elnyertük a megértésüket és támogatásukat. Nagy jelentőséggel bírt, hogy teljes mellszélességgel a vállalat mellett álltak a nehéz időszakban.

És milyen hatást gyakoroltak a történtek a teljes hazai logisztikai piacra? Várható, hogy valami velünk marad a megszerzett tapasztalatokból?

B. Róbert: Érdekes, ill. tanulságos volt megtapasztalni a világ lelassulását.

Korábban is sokszor feltettem magamnak a kérdést: adott esetben miért olyan kiemelt fontosságú az ügyfél számára például egy póló kiszállítása egy divatüzletbe, mint például az életmentő vér kiszállítása egy kórházba? Összességében az ügyfelek eleinte jól tolerálták a változásokat, mindenki megértette, mi történik.

Érdemi változást azonban nem várok a piacon. Mintha mindent elfelejtettek volna az emberek, pillanatok alatt visszaállt minden a megszokott kerékvágásba. Sőt, még mintha minden jobban fel is gyorsult volna; az ügyfelek még türelmetlenebbé váltak. Mintha így próbálnák a pénzügyi téren is elvesztett hónapokat kompenzálni.

 

E.G. Beatrix: A vírushelyzet mindenkit elgondolkodásra késztetett.

Átértékeltük, mi a fontos, s mi kevésbé az az életünkben. Ilyen tapasztalat például, hogy sokan rájöttek, nem feltétlenül a mértéktelen utazással járó élményhajhászás a helyes út; a „külső értékek” halmozása helyett üdvözítőbb a „belső értékek” keresése, megtalálása, megélése – mindez nem csak egyéni, hanem mikro- és makrogazdasági szinten is értve.

Fontos lenne azonban ezeket a felismeréseket, konklúziókat, értékeket hosszú távon is megtartani, megőrizni. Mindazonáltal tartok attól, hogy újra belekerülünk a mókuskerékbe, s minden megy tovább a régi sémák, berögződések szerint, mintha mi sem történt volna.

 

Mit hagyott itt a válság? Van, ami most újdonság, de itt marad a logisztikai piacon?

B. Róbert: Az internetes vásárlás megerősödése visszafordíthatatlan jelenség. Bár számunkra ez a piac eddig kevésbé volt releváns, át kell gondolnunk stratégiánkat a privát szállításokban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében.

Miben tudott a bank segíteni Önöknek ebben a turbulens időszakban?

E.G. Beatrix: Az ügyfelek likviditási-problémája miatt megnőtt a forgóeszköz-támogatások, -hitelek iránti kereslet. E tekintetben azonban sajnos szerencsétlen a helyzetünk, hiszen a nemzetközi konszern hátterünk miatt, az egyébként ténylegesen KKV méretünk ellenére sem tudunk részesülni támogatásokból, ill. segélycsomagokból. A nagyvállalatoknak szóló támogatások igénybevételéhez pedig kicsi a mi volumenünk. Ilyenkor az államok általában arra apellálnak, hogy majd a külföldi tulajdonos megoldja a nehézségeket. Az anyavállalat azonban csak a saját országában felhasználható támogatást kap. Ez egy ördögi kör, így önerőből kényszerültünk megoldani a koronavírus által generált helyzetet is, amit csak tetézett, hogy tavaly szeptemberben költöztünk be az új ingatlanunkba, ami szintén erőteljes extra költségvonzattal járt együtt.

Így számomra a pénzügyi tanulság az, hogy igenis fel kell vértezni magunkat olyan szituációkra is, amikor csak önmagunkra számíthatunk. E tekintetben sokat jelentett számunkra, hogy már korábban sikerült megteremtenünk azt a pénzügyi alapot, amelynek segítségével át tudtuk hidalni ezt a kisegítő új forrásokban szűkölködő helyzetet is.

https://www.englmayer.at/hu.html